TÖRTÉNELEM TÉTELEK
|
Az első világháború A XIX. század végére a nagyhatalmak felosztottak minden elérhető területet egymás között. A világgazdaság fejlődése azonban arra ösztönözte a hatalmakat, hogy újabb gyarmatokat szerezzenek, ehhez azonban szövetségek létrehozására volt szükség. Két nagy szövetségi rendszer jött létre: Két ellentétes tábor 1. ANTANT Tagjai: Franciaország, Oroszország, Anglia 1893. – Francia-orosz szövetség 1904. – Francia-angol egyezmény 1907. – Angol-orosz szerződés 2. KÖZPONTI HATALMAK Tagjai: Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország 1882. – Hármas szövetség (Németo., OMM, Olaszo.) Célok Németország - A legkésőbb kialakult nemzetállam (1871) - Versenyfutást folytatott a gyarmatokért - Leggyorsabban fejlődő nehézipari hatalom Osztrák- Magyar Monarchia - Soknemzetiségű, nagy területű, széttagolt, súlyos belpolitikai gondok - Célja: balkáni területeken átvenni a hatalmat Franciaország - Fejlett gazdaság, viszont kontinentális vezető szerepe megszűnt - Célja: revans Németországgal szemben (Elzász-Lotaringia miatt, 1870/71) Anglia - A világ vezető gazdasági és pénzügyi hatalma - Legtöbb gyarmattal Anglia rendelkezik + a legnagyobb hadiflottával - Célja: kontinentális egyensúly megtartása Európában Oroszország - Gazdaságát tekintve a legelmaradottabb, de óriási terület - Célja: Balkán és Fekete-tenger megszerzése (melegtengeri kikötő) Konfliktusok: - 1877-78. Orosz-török háború: A Balkánon élő népek új elnyomókat kaptak a török helyett, továbbra is elégedetlenek + OMM okkupálta (1878) majd annektálta (1908) Bosznia-Hercegovinát ? emiatt 3 császár (orosz-német-osztrák) 1873-as szövetsége felbomlott 1878-ban. 1879-ben létrejött a kettős szövetség (OMM + No), majd 1882-ben Olo. csatlakozásával 3-as szövetséggé (OMM, No, Olo.) bővült. - 1905., 1911. I. és II. marokkói válság: Marokkóért harc Fro. és No. között. Fro-nak sikerült megszállnia, GB segítségével. - 1912-13., 1913. I. és II. balkán háború: a Balkán népei harcolnak Töro. ellen az elsőben. A másodikban: Bulgária ellen a balkáni államok . Előnyök/Hátrányok Központi hatalmak - Előny: egy tömböt alkot, könnyű az utánpótlást biztosítani. - Hátrány: több frontos háború lehetősége esetén nincs elég erőforrás, utánpótlás. Antant - Előny: több irányból tud támadni, kimeríthetetlen utánpótlással bír. - Hátrány: szárazföldi hadereje gyengébb, mint a központi hatalmaké, ezért egy nagyobb és gyors szárazföldi támadás legyőzheti. Tervek - Schlieffen-terv: (Németország villámháborús terve) No lerohanja Fro-ot, a monarchia Szerbiát, villámháborús győzelmek, majd bízva Oroszország lassú reakciójában közösen ellene vonulnak. - Antant terve: Oroszország gyors mozgósítása után védekezni minden irányból. - Oroszország: Azonnali támadás No és az OMM ellen. Kirobbantó ok (casus belli) A Balkán-háborúk miatt újra felizzott az elégedetlenség az OMM által 1908-ban bekebelezett Bosznia-Hercegovinában. A bécsi kormány úgy próbálta lecsillapítani a helyzetet, hogy 1914 júniusában hadgyakorlatot tartott (jún. 28) Szarajevóban (Bosznia-Hercegovina), ahol Gavrilo Princip, (a Fekete Kéz nevű szerb terrorszervezet egyik tagja) merényletet követett el Ferenc Ferdinánd, osztrák trónörökös és felesége ellen . ? Ferenc József a német császárhoz, II. Vilmoshoz fordult, aki a korábbiaktól eltérő választ adott: úgy döntött, eljött az idő a támadásra („Most vagy soha”). A Monarchia a harcias válasz hatására július 23-án kétnapos határidejű jegyzéket küldött a szerb kormánynak. Szerbia ígéretet kapott Oroszországtól a katonai támogatásra, ezért visszautasította a követeléseket. Július 28-án az OMM hadat üzent Szerbiának, ezután sorra követték egymást a hadüzenetek. Hadüzenetek - 1914. júl. 28. OMM ? Szerbiának - 1914. aug. 1. No ? Oro-nak - 1914. aug. 3. No ? Fro-nak - 1914. aug. 4. GB és No között hadiállapot alakult ki - 1914. aug. 5. OMM ? Oro-nak - 1914. aug. 6. Szerbia ? No-nak - 1914. aug. 12. Fro + GB ? OMM-nak - 1914. aug. 23. Japán ? No-nak Olaszország, Románia, Bulgária és az USA igyekeztek semlegesek maradni! KÖZPONTI HATALMAK ANTANT 1873. 3 császár szövetsége (orosz, osztrák, német) 1893. Orosz - Francia szövetség 1878. 3 császár szövetsége felbomlik 1904. Entente Cordiale (GB – Fro.) 1879. Kettős szövetség (OMM – No.) 1907. GB – Orosz szövetség 1882. 3-as szövetség (OMM – No. -Olo.) 1915. május Olaszország 1914. okt. Törökország 1916. aug. Románia 1915. okt. Bulgária 1917. ápr. USA Miért világháború? - A gyarmatokkal rendelkező államok Európán kívüli gyarmataikon is harcoltak. - Japán is csatlakozott (Németország által elfoglalt Csendes-óceáni gyarmatait akarta visszaszerezni) - Az Oszmán-török Birodalom is bekapcsolódott. - USA miatt nem tekintendő VH-nak, mert az ő területén nem voltak hadi események. Az első világháború még nem volt totális háború, mert a civil lakosságot nem támadták. A világháború áldozatai: 8,1 M fő (halott), 19,4 M fő (sebesült) › Eu összlakosságának 6%-a. Hadi események (1914-18) 1914. Nyugati front: Állóháború alakult ki (franciák és németek között a Marne folyónál). Keleti front: A vártnál gyorsabb orosz mozgósítás. Németek csapásokat mérnek az orosz csatapokra. Balkáni front: Itt is állóháború alakult ki. Törökország hadba lépett KH (1914. okt.) A Schlieffen-terv összeomlik. Egyik fronton sincsenek jelentős eredmények. 1915. Febr. 1. – Korlátozott tengeralattjáró háborút hirdetett No. (csak hadihajókra vonatkozik). Ápr: Ypernnél harcigáz bevetése No részéről Május: Olaszország belép a háborúba az Antant oldalán. Franciaország és Anglia győzelem esetére neki ígérte Dél-Tirolt, Triesztet, az Isztriai-félszigetet, valamint Dalmáciát és Albánia egy részét. A brit Lusitania hajó áldozatul esik egy német tengeralattjárónak (sok az amerikai utas). Október: Bulgária belépett a háborúba a központi hatalmak oldalán, s a Monarchiával közösen elfoglalták Szerbiát, Montenegrót és Albániát. A központi hatalmak fölénybe kerültek 1915-ben. 1916. Nov. 21. – Meghal Ferenc József, a Habsburg Monarchia uralkodója. Őt követi IV. Károly, utolsó Habsburg-házi uralkodó. Verduni csata: németek szerint az oroszok már nem bírják sokáig, ezért úgy döntenek, hogy a megmaradt német haderővel még megpróbálják kicsikarni a győzelmet. 1916. február 21-én a németek ostrom alá veszik Verdun erődjét, dec-ig tartó ostrom. A terv nem sikerült. 1 millió katona esett el, köztük 550 ezer francia és 450 ezer német. Antant: váratlan orosz támadás. Augusztusban Románia csatlakozik az Antanthoz. 1917. Január: a német hadvezetés korlátlan tengeralattjáró háborút indított, amelynek legtöbbször az Egyesült Államok hajói estek áldozatul. Április: válaszként Amerika belépett a háborúba az Antant oldalán, ezzel eldőlt a háború kimenetele. A központi hatalmaknak egy reményük volt már csak: az orosz forradalom. Nem volt szerencséjük, mert Oroszországban a cárizmust megdöntötték. Oroszország kilépése: 1917. decemberében a bolsevik hatalomátvétel után Oroszország fegyverszünetet kötött a központi hatalmakkal, majd megkezdték Breszt-Litovszkban a béketárgyalásokat, mely heves viták közepette jött csak létre. 1918. március 3-án aláírták a Breszt-Litovszki békét a központi hatalmak és Oro.: - Oro lemond Lo-ról - Ukrajna független lett - Lemond: Észto, Letto és Litvániáról - Elveszíti Grúziát, Belorussziát és az örmény területeket Töro javára 1917-es év ? általános békevágy (a pápa: XV. Benedek) 1918. 1918. január 8-án hirdette meg Wilson, amerikai elnök az Egyesült Államok 14 pontból álló békejavaslatát. A javaslat hatalmas nemzetközi visszhangot keltett. A háborús kormányok azonban mindenáron győzni akartak, hogy a feltételeket diktálhassák. A német vezérkar elérkezettnek látta az időt, hogy kicsikarja a győzelmet a nyugati fronton. Március 21-én kezdődő támadásuk a kezdeti sikerek ellenére nem érte el célját, a brit erők megsemmisítését. A franciák ellentámadása és a Monarchia olasz fronton indított támadása szintén kudarcba fulladt. Az antant győzelme: július 18-án az antant sikeres ellentámadást indított. Augusztus 8-án Amiens városától délre egy meglepetésszerű támadással 20km szélességben elsöpörte a német arcvonalat. Fegyverszünetek 1918. szept. 29. – Bulgária fegyverletételi egyezménye. 1918. okt. 30. – Törökök feltétel nélküli fegyverletétele. 1918. nov. 3. – Osztrák-Magyar Monarchia Padovában aláírja a fegyverszüneti szerződést. 1918. nov. 11. – A német forradalom után Németország is aláírja a fegyverszünetet a compiegne-i erdőben. Békék Németország: 1919. június 28. - Versailles Ausztria: 1919. szept. 10. - Saint Germain, Bulgária: 1919. nov. 27. - Neuilly Magyarország: 1920. június 4. - Trianon Törökország: 1923. júl. 24. - Lausanne LETÖLTÉS | ||||||||
|
|
||||||||